Kb így telt a mai napom. Kis ingázás, amibe belefért a vonatozás és a buszozás is, csak sajnos mindkettő cserbenhagyott. mondhatnám hogy ez a mai Magyarország, ahol mindenre van pénz csak az egészségügy és a közlekedés fejlesztésére nem.
F@sza nap volt ez is, felkeltem, majd jött a szokásos reggeli rituálé (tisztálkodás, reggeli, még a számítógépezés is belefért), ezek után irány a doki (valami kórság kapott el de nem olyan vészes), utána haza. Majd irány Szombathely, ez volt a pont amikor még pozitívan álltam hozzá a dolgokhoz.
Felszálltam boldogan a buszra, ami már a megérkezésekor is elég fura hangokat hallatott és látszott a mozgásán hogy itt a későbbiekben is gáz lesz az utazás terén. Kiérvén lakóhelyemről el is kezdődött a katasztrófa, körülbelül gyök kettővel araszoltunk, a modern masina viszont nagyon nem akarta venni a sebességeket, így a sofőr zavarában összevissza kapcsolgatott fel/le a sebességek között, ami nem nagyon akart engedelmeskedni, a sofőr mentségére szólva a helyzethez képest elég jól vette a kihívást (semmi k#rva anyázás vagy ilyesmi), kétszer ki is szállt és megbabrálta a motortért, sajnos hasztalanul. Az utasok savanyú arccal éppen munkába mentek (ki az aki boldogan megy a rabszolgatartókhoz manapság?), csendes beszélgetésben tárgyalták ki, hogy ez biza nagyon nem jó dolog. De talán ünnep volt ez az alkalom amikor történik valami a buszon a szokásos unalmas zötykölődés helyett. Végül a busz körülbelül 10 perces késéssel ért be a pályaudvarra, nem baj még ez is belefért. Vásárolni is maradt időm, hiszen 1 óra múlva volt várható csak a csodálatos vonatom érkezése.
Szóval ott tartottam hogy beugrottam pár dolgot vásárolni, el is ment hamar az egy óra és elindultam ki a vasúti pályaudvar felé. Csodával határos módon pontosan érkezett a vonat (ez erre fele felér egy Isteni csodával) és belekezdve a zötykölődésbe, a kezdeti időtartamban meg is "ebédeltem" a vonaton. Majd füles fel és szóljon a rock zene! Így mentem egészen Szombathelyig, ahol spuri ki a pályaudvarról hogy elérjem a helyi járatot, ami kivisz a célállomásomhoz. dolgaim elintézve, vissza röptében a vasútra hisz jön a vonat, ami ismét pontos (2 csoda 1 nap :D)
Nos indul a vonat, fül bedug, film indul ( Kalandférgek 1.), jön a kaller, igazolvány mutat, végre nyugodalmasan telhet az út, többet nem is zavarnak. Celldömölkön leszállok és már szállok is fel a csatlakozásra, hamarosan indulok tovább. Itt már azért dolgozik az adrealin hogy időben hazaérek-e és elérem-e a buszomat hazafele. Nembaj, gondoltam csak elérem, fül bedug ismételten, film folytatása. Félúton kis pánikba esek hogy mégsem érem el a buszomat és dekkolhatok 3 órát az utolsó buszig. A rossz gondolatok úgy szállnak el, mint ahogy jöttek (gyorsan), de sajnos én kis naiv hittem a mesékben. Zötykölődünk a kiváló vasúti pályán, körülbelül 10 percre lehettem a céltól és ekkor ismételten rám tört az érzés, ebből ultraszopóka lesz. 5 perc, 4 perc, 3, már rég ott kellene lenni, hivatalosan 18:56 volt az érkezési időpont, 18:59 és még semmi, akkor már nem bírtam és hangosabb szitkozódásba kezdtem a -majdnem- üres vonaton. 19:00, nekem meg 19:10 kor megy a busz és a pályaudvar sincs túl közel. A mozgó vonatról úgy ugrottam le ahogy egy profi kaszkadőr és futás a buszért (szó szerint!). Az agyamba végig az járt hogy csak én lehetek ilyen szerencsétlen, egy átlagos nap nekem felér egy túléléssel, hogy végül minden elb@szódjon, ez a hála. 19:05 re kiértem, ezt gyors futással sikerült eszközölni, bakancs a lábamon, farmerban, és egy saccperkb 10 kilós hátitáskával. A busz viszont nem jött 19:10-kor csak 19:16-kor. Na mondom f@sza, ha ezt előre tudom akkor lassabbra veszem a tempót, utólag belátva legalább megvolt az esti edzésre a bemelegítés :).
19.16 indul a busz elég nyögvenyelősen, sejtettem hogy a hazaút sem lesz sétagalopp, nem is volt az. Az utolsó szerencsétlenség a mai nap, félúton elkezdett füstölni, ablak kinyit, a buszsofőr le sem sz@rta volna, ha ott fulladunk meg páran, a sebváltót is csak nyekergette így enyhén leégett kuplungszaggal keveredett füst szállt a buszon, amit szabad szemmel is kiválóan lehetett látni. De megérkeztem! Igaz 40 helyett kb 50-rer értem (ez legyen a legkisebb gondom).
Most ülök és írom a cikket és azon gondolkodom, hogy nem is én vagyok ilyen szerencsétlen hanem a Magyarország közlekedési rendszere. Na jó én is az vagyok (de csak egy kicsit :D), viszont a mai napra jutó 3 közlekedési baki azért elég sok. És ezen nem segít sem a káromkodás, sem az anyázás vagy az okoskodás, ezt én is jól tudom. Csak az a baj, hogy az adófizetők pénze mindenhova kerül csak nem oda ahol valóban szükséges lenne a fejlesztés, ilyen pl. a közlekedés is. Jó dolog hogy vannak modern buszaink, vonataink (már ahol), de ezek sem időtállóak, a folyamatos fejlesztés szerintem nem kerülne többe, mint egy új stadion vagy az olimpia megrendezése és ez a napi/heti szinten utazók javára lenne. Mennyivel jobb lenne ha végre normálisan lehetne utazni és nem azon görcsölni, hogy mikor robban fel a busz vagy mikor siklik ki a vonat a zötykölődés közben. Erre kellene pénzt költeni, nem a felesleges dolgokra.
